Középen van - képzeljük el - a gazdasági élet területe. Ehhez erülethez képzeljünk el két hidat. Az egyik az ON-hídja, amely a gazdaságba vezetô hidat, az odavezetô utat(iskola, tanfolyamok stb) szemlélteti. A másik az OUT-hidja, amely a gazdasági munkából való kilépés folyamatát akarja szemléltetni (betegség, rokkantság, öregedés st)
Az állami szervezetek, az iskola az ON-hidjára tereli különösen a fiatalokat, munkakezdôket és az ON-hidon át próbálja ellátni a gazdaság területének a követelményeit.
Ez persze egy nagy leegyszerûsítése a dolgoknak. De ekkor - és ebben a témában - miért ne lehetne különösen az OUT-hídról beszélni? Ezen a hídon is elképzelhetô lehetne, ugyanis egy úgymond "visszaút" egy ON-sáv a gazdasági életbe. Ezáltal talán lelassítható is lehetne ez a OUT-folyamata, amely folyamat ugyanis nagy vesztességel jár( a tapasztalatok, tudás stb lecsapolása.) Persze ez sem újdonság de újdonság lehetne ha erre... tudatosan szervezetebben/elmélyültebben is sor kerülhetne.
Miért?
Mert egy az munkavilágábol kilépett dolgozónak, nem csak a munkaerejét veszíti el a vállalat/társadalom hanem a tudását, tapasztalatát, más képességeit is. Amiket persze lehetne részben értékesíteni ha ezen lehetôség megszervezésere tudatosan is gondolnánk.
A OUT-út hasznos lehetôségei - ha az áramlás egyik része az ON-sávjára terelhetö lehetne - Miért?
1. Tapasztalat átadás lehetôsege
2. A tudás átadásának a lehetôsége.
3. Az uj munkaerô a munka világával való való megbarátkozása.
4. Mint kisegìtô munkakaererô.
5. ...............
Sokan, a fiatalok is , ezen az ON-sávon adott lehetôségek által megnövelhetnék a tudásukat, gyakorlatot kaphatnának, munkaismeretet és természtesen egy munkaellenôrzôt, egy munkabetanitó társaságát, stb.
Ha felfigyelnénk erre az AUT-híd ON-sávjára, új munkalehetôsegeket nyujthatna és a vállalatban lévô tapasztalatok sem vesznének teljesen el.
