Vannak dolgok
amiket látok,
csupán kis dolgok
- de mégis nagyok.
nóbeldíjat nem érdemelnek,
de az elmélyülés útján...
a jövô Nobeldíjasai lehetnek.
már megint túlzok
és kinevettetem magam...
mint mindég amikor
ha valamit látok és...
ami különösen boldogít
és örömöt szerez;
mint most Balassagyarmaton
az oktatás terén,
az elmélyesítés módszere
teszi velem most ezt!
csak egyszer láthattam,
de azonnal beláttam,
hogy éppen ez kell
mert ez egy csodaszer!
a tanulók nem buták
és elvezni is tudják,
hogyha ilyen módon...
ha jobban megértik
s egymás segítségével
a nyelvtant elmélyítik.
- a felnôttek azt akarják
hogy tanuljál sokat!
és sokan tudnak mindent(?)
de a sikeresek
a sikeresek az elmélyülésben
lettek hamar édekeltek.
a Balassagyarmati módszert
tovább fejlesszétek!
- Nem újdonság, de mégsem tudod! Avagy régen tudtad már, de most mégse. Vagy, úgy tudod hogy tudod, de mégsem úgy van, ezért mégsem tudod! Mert csak az ismeret szintjén tudod...
Errôl szól az életünk. Sokat "tudni" - szavakat, ismereteket - a lényeges. Aki pedig sokat "tud " az nyerhet... azt már megtaspsolják, azt már respektálják, azt már néha ki is tüntetik!
- "Micsoda okosat tudott mondani?!"
- Csak zagyvaságot beszélsz itt...
- Ez nem zagyvaság, mert a szavak csupán is képesek, elbûvölni minket. Ès ezt sokan gyakran ki is használják. Már a szavak szintjén is könnyû hazudni.
És ilyenkor a tudásunk/tudomásunk gyakran a szavak erejére(illúziójára, mágiájára, stb) épül és nem a valóságra.
És azt, amit a szavak szavak hordoznak az nem biztos hogy valóság!
- Hát ez megint, az nem egy nagy marhaság?
- Persze hogy nem! Mert a szavak, a nyelv, legyen az magyar vagy kínai stb, a nyelv az önmagában csupán egy eszköz. Egy nagyon is fontos eszköz. De nem szabad úgy használni pl hogy a cél szentesiti az eszközt. A szavak tartalmát stb mi adjuk hozzá a beszégetés stb közben.
- Na, most! Kérnék ehhez egy kis magyarázatot...
- Ha kijelented hogy: "Lassan járj tovább érsz"! akkor ez azt jelentheti hogy:
a. tudod(ismered) ezt a szólásmondást és a szólásmondást én is, igy azonnal elfogadhatom...
b. a szólásmondás szerint élsz, és ezt már talán nem is tudom/vagy nem vagyok képes elfogadni mert...
- Na ez érdekes, mi itt a nagy külömbség?
Erre mutatott rá a szeminárium amiröl irtam az elôzô jegyzetemben.
A siker: Amikor a haladás halassú/kis léptekben történhet!
Persze vannak/voltak nagyhatlamak amelyek nem a lassú léptekre törekedtek. Voltak akik még egy forradalomra/háborúra is képesek voltak, azért hogy nagyobb léptekkel haladjanak elôre(?).
És vannak kórmányok amelyek nagyobb lépésekre/reformokra törekedhetnek, és ezt meg is tehetik/teszik, mert van mandátumjuk/felhatalmazásuk erre a parlamentben.
(A svéd kórmánynak pl ez lehetettlen mert, nem uralkodik nagy többéggel a háta mögött. Ezért csak kisebb lépésekkel óvatosabban haladhat elôre.)
De nem csak errôl, az eme felismerés/ötlet alkalmazásának a jelentôségérôl szólt a szeminarium hanem tulajdonképpen többrôl. Azaz a minden viszonyban való használhatóságáról.
Én sem hittem volna. Ha, ha nem egy, éppen az ezzel foglalkozó - tudományos kutatással - foglalkozó egyén - J. Eriksson - mondta volna el az eredményeit.
Magamra gondolva most, hogy milyen is vagyok, gyakran megelégszem azzal amikor megtudok valamit. Igen, és ez az ismeret egyenlôre jó.
Mint az iskolában. Amit megtanultam (az ismeret szintjén) arra felfigyeltek és jó jegyet kaptam. Az iskola többre nem volt képes, mármint velem.... (Ezért van néha gondolom az hogy sokan(?) akik az iskola mellé jártak többre jutottak - sikeresebbek lettek - az életükben... mert megtanultak valami fontosat, amit az iskolában nem tanítottak, az életbôl tanulták meg.) - De hagyjuk ezt - ennek más okai is lehetnek!
De én mégis úgy gondolom, hogy az iskola nem várhatja el hogy a tanulói eredményesek legyenek az életükben, mert ahhoz több kell mint az a ismeret, amit az iskola adhat nekik.( - Az ismeretet is tudásnak értékelik?)
De a legjobb tanár aki mint jó pedagógus tudatósítani is tudja a tananyagot - talán ezt kellene nevezni tudásnak. Ezt a folyamatot pedig nem tudják/könnyü mérni a mostani osztályzatokkal. És mégis ezek a tudatosítások azok, a szerintem legfontosabbak. (- Inkább kevesebb tudatosult tudás a jobb, mint a sok ismeret!)
A siker kulcsa!
A szemináriumon éppen ezt tudta tudatosítani velem, azaz azt hogy "a kis lépéssekkel is sokra lehet menni", ezt példázva... Igen ám de hogyan kell ezt csinálni a gyakorlatban?
(Mi/mennyi, az ami tudatosul as iskolás gyermekekben az iskolában? Van erre valamiféle felmérés? - Ide kellene most egy jó ötlet!
- A tudatosításról kellene felméréseket csinálni tudni! Mert a tanároknak ismerniük kellene - ismerik is - hogy tulajdonképpen mi is a siker kulcsa!? De egy mérôeszköz nélkül...? - Persze ezt pedig talán lehetettlen...!?)
tools. Our model is based on combining traditional lean/six sigma tools with principles from behavioral sciences, which scientifically have been shown to be required for increased long term business results and employee commitment. Our services include: educations, implementations, problem solving, coaching and inspiration."Future Driven Development FDD AB
– nu (1 år 7 månader)Strängnäs, Sverige
Future Driven Development FDD AB offers consulting services that are aiming to increase business values. This is done by utilizing new perspectives in the interface between hard and soft development "
Vannak ötletek amelyek nagyon régiek és amelyeket most fedeznek fel ujra meg ujra. Ez is olyan, amelyrôl itt szó van.
Mert ezekkel a felfedezésekkel/ötletekkel úgy van, hogy ezek , - a belátásuk - pl az egyes személyek agyában történnek meg (az emberek az agyukban felismernek valamit, és megvalósítják azt). És ezért nem biztos hogy a média felkarolja ôket. De valahogy a titokban mégis müködnek.
Az utóbbi idôkben az történt hogy a kutatás is felismerte jelentôségüket, sôt már a nagyvállatok is. Az elméletet (mert az lett) ma már eredményesen kipróbálták konkrét módon egy néhány svéd vállalatnál is!
Tudatosult használatuk váratlan jó eredményekhez vezettet! - Errôl szólt a mai szeminarium!
Vannak találmányok amelyek körül igen nagy a titoktartás. Söt ekkor egy hatalmas védelmi rendszerrel is vannak felfegyverkezve nehogy - a konkurencia miatt - a mások tudomására kerüljenek.
A legjobb(?) találmányok/felfedezések/ötletek, azonban nem voltak tiltottak vagy tiltotthatók.
A használatuk altalában a tudatosulás alapján lett fontos..
Mi az ami tudatosult bennem a mai napon?
Elmentem egy szemináriumra.
A meghivó így szólt:
Varmt välkommen till Munktell Science Park på Munktell Business Network Frukost.
I dag kommer Cecilia Hyrén och Jessper Eriksson föreläsa om:
Effektivt förbättringsarbete=en nyckel till framgång!
Future Academy delar med sig konkreta exempel på lyckat förändringsarbete som ökat organisationers både mänskliga och ekonomiska värden.
08.00-08.30 Drop in frukost
08.00-09.00 Föreläsning
Ingen föranmälan och ingen kostnad!
(Nincs elôzetes jelentkezés és az elôadás dijmentes.)
Linda Stockenberg
Service Manager
linda@munktellsciencepark.se
munktellsciencepark.se
A halottakból született egy ötlet, azaz hogy ezt a felismerést ismertetni kell, és már szevezik is a tanfolyamokat. Ahová persze jelentkezni is lehet.
Meglátásom szerint ennek a felismerésnek a jövôben nagy visszhangja lesz.
Az elmélethez - hogy hogyan lehet eredményesen változtatni - késôbb visszatérek!
Amikor az ötletekrôl/találmányokról hallunk/beszélünk, a "sorozatos gyártásaikra " is alkalmas ötletekre gondolunk, amelyek talán majd képesel lessznek elárasztani a világot. Az ilyenek a magas technikával rendelkezôk stb; a nagyüzemekben, laboratóruimókban, stb születnek.
De hol vannak a kisemberek, az iskolai csemeték ötletei? Ezekbôl talán nem lesznek hamar világraszóló világhíres orvosságok/szerszámok stb, és ezért kevésbé érdekesek?
- Ki tudná ezeket rendszeresen felkarolni? Hol van a futópálya?
- És kérem, mégsen nézzük le ezeket a kisembereket/lehetôségeket! Mert már a kiskorukban is megmutatkoznak ha felfigyelünk rájuk. - Mert nem csak a virtúózókra van szükségünk!
Megkezdôttek az iskolák. A fôiskola (Mälarhögskolan) könyvtárába menve éppen az egyfajta bemutatkozók helyeire bukkantam rá, ott a könyvtár elött.
Persze a fôiskola IDÉ-LAB - azaz az ötletek laboratóriuma - volt az a hely, ahol szívesen megálltam, egy kis beszélgetésre.
Egy fiatal student, akinek az érdekeltsége vállalatfejlesztés volt állt ott, és szivesen elmesélte nekem hogy mivel is foglaloznak ezen az osztályon (IDÉ-LAB) a föiskolán. Pontosan az ilyenfajta dolgok érdekeltek engem is, s megálltam.
Nekem is van egy egyszerû ötletem mondtam, de ami egy tömeges gyártásra nem alkalmas., de egy kicsire igen. Ez egy olyasmiféle mint a festés - amely ismerté teheti a falut - ugyanúgy ez is, amit egy kis üzemben - néhányat - gyártani is lehetne. Egy szerszámról van szó - ami már van is de mégsincs - ami nincs az üzletekben mert - tuúl drága lenne - ezért még nincs kereslete. Mert már vannak hasonló szerszámok a megvételre is, de azok nem eléggé jók/alkalmasak - a gyenge/beteg emberek/nôk számára - és egy megfelelöbb változatuk túl drága lenne.
De elég ha kb 10 darabot lehetne belôle honapomként elôállítani. Erre a mennyiségre volna biztos vevô is, abban biztos vagyok.
- De mi a probléma, azaz miért mondod ezt nekem?
- Azért mert a közönséges vállalatokat ez - az ilyenfajta ötletek - nem érdeklik. Talán titeket sem. Èppen ezért gondoltam azt hogy a fôskola foglalkoztathatna gyakorlásként, ezzel a problémával mint valamely érdekelt tanulók projektjén belül. Mert úgye nekem pedig az ilyen segítségre volna szükségem.
Az ötletem megvan ugyan de az még semmi. Az ötletembôl egy szerszámot kell elôállitani , amit azután valahol - egy kis üzemben - gyártani is lehetne tudni.
- De hogyan megélni ebbôl, ha nem tanácsos nyereségre gyártani belôle?
- A jövôben talán majd gondolom lehetne erre is gondolni, de különösen a kezdetben... ?, mivel már sok a nagyon olcsó ilyenfajta szerszám létezik már a piacon, ezért most nagy a konkurencia. Ez a szerszám amire én gondolok csak az emberek egy kis régetég - akik gyengék/betegeket(?), a reumatikus fájdalmakkar küzdôket stb érdekli. Igy tehát nem csak az eládásásból kell majd megélnie a gyártójának.
- Hát akkor mibôl jönne a jövedeleme? Az effajta szerszám biztosan hogy nem érdekli a vállakozókat...
- Igen, úgy van! De erre is van egy ötletem. Egy újfajta ötletkezelésrôl lehetne itt szó. Az ötlet nemcsak a személyhöz/ötletadóhoz kötödne hanem pl egy városhoz is. Egy város turisztikai látványosságává lehetne tehetni azt, amit csak abban a városban lehet megnézni, megvenni stb. A szerszám minden nagy vásáron bemutatásra kerülhetne valamilyen jótékonysági mozgalom bemutatása alkalmábol. A pénzgyüjtés által segítséget is lehetne nyujtani azoknak, akiknek kellene egy ilyen szerszám.-Pl alkalmas lenne a különbözô díjazáskor is.
- Érdekes ötlet, és mi mit tehetnénk érted most?
- Engem egy tehetséges illusztrácóval foglalkzó egyénre volna szüklségem. Azt szeretném tehát hogy az a valaki ábrákat tudna rajzolni az új szerszámról. Mármint a munka közben ábrázolva, úgy, hogy hamar meglehetne érteni a célját és a tulajdonságait, Azaz hogy érthetên mennyire tudná megkönnyíteni a "beteg" számára a munkát. (Nekem is szügségem volna egy ilyen szerszámra!)
- Értem, itt a Föiskolán van ilyen kiképzésünk. Azonban az ezen fajta találmányok/ötletek minket még nem foglalkoztatnak. Túl nagy a rizikó. De megvizsgálom a dolgot.
Igen, vannak találmányok amelyek nem alkalmasak egy nagyüzemû termelésre. De vannak/lehetnek ötletek amelyek egy falut, várost stb tehetnének ismertté, mert csak pl ott volna védve a gyártása. Csak ott lehetne kapni. A találmány így híressé tehetné pl egy kis települést.Talan ilyenképpen is megfizetôdne.
Ehhez nem kell ismertté válni az egész világon. Elég ha ismerrté teszi pl a telpülést.... És ki tudja felbecsülni ennek - vagy a hasonló ötletek - jövôbeli értékét..
Én példaul szeretném a szülôfalumat Acsát tovább fejleszteni és vonzóbbá tenni az én ötletemmel. De hová kellene palántálni most ezt az ügyet.
