- Válni akarok!

- Válni akarok,
de úgy hogy fájjon neki!!!
és szenvedjen sokat,
mert azt megérdemli!

- Annak van egy módja
mondja a tanácsadója
tedd most ahogy mondom,
és ezeket javasolva:

tegyél csak úgy mintha
minden rendben lenne.
csókold meg ha botlik
vagy csúnyán feleselne.
a kedvenc ételére
is fordíts külön gondot,
és szépítsd ki magadat
mintha lennél boldog;
és amikor látod,
a legjobban érzi magát,
akkor;
csak akkor mond neki hogy
- válni akarok!

- na, és mi történt azóta...
jött mint villámcsapás?
mert olyan vidám vagy most,
fájt neki a válás?

- a tanácsod jó volt,
mert csodás a férjem...
nem vette komolyan...
"- te szerelmes asszony vagy
kinek nincsen párja
ezen a vidéken...!"

A testem egy börtön

A testem bötönben

A testem egy börtön!
a tükörbe nézve rögtön...
nem egy szépséges tünemény
és nem is állok oda már
szívesen én.

nem is érdekel a véleményed
ha meglátnád a szörnyûséget.
de ne csodálkozz - a börtönben lakik.
ugyan szabadon járhat az utcán is, s kik
ott sem láthatják meg az igazi képét,
s a tekintetük elkerüli
görnyedt viselkedését...
és odesem pillant már reá
a sok fiatal szépség.

a ruha fedi a titkait
de nem lehet - az éveit,
mert az arcom elárulja
s mint egy hirdetőoszlop hirdeti
a rút ráncokkal - teli gondjait.

a nők esetében bezzeg
azt hiszem hogy más a helyzet.
- jobb helyzetben van a nők teste:
mert a szépségipar tömkelege...
a védôruhák szinesek tarkák...
és csinosíthatja is gyakran az arcát.
s az érzékeny adatokat
a hétpecsétes titkaikat;
a védőeszközök arsenálja...
azt mindenütt megtalálja.

egy teljes megdöbbenet vagyok
én mint meztelen alakot...
nem díszitik kirakatok!
a testem börtön;
az új ruha is régi rajta,
és mindenhez hozzáér a nő keze
nem is tudom mit tesznek néha vele.
amikor az ápolónők gondoskodnak róla
a szép fehér köppenyekbe
fonnyadt testemet figyelve.

a testem börtöne volt
az anyám méhe,
és most
amikor kiszabadult végre;
megint
visszakerült
a nők börtönébe!

Ha feleséget akarnék

Ha feleséget szeretnék

- Csapadékos életet? - nem!

záporok, zivataroktól mentes

életet szeretnék építeni vele,

s hogy ez ne legyen túl terhes;

az életünk lenne szerelmes!

de a szerelem gyászos is lehet,

az elmulasztott szavak és tettek...

a szerelembe szerelmesnek lenni,

s csak az új álmainkat kergetni,

bizony sok jóra nem vezethetnek.

a feleségemnek tudnia kell azt,

hogy ez nem az illúziókról szól;

hanem egy közös küzdelem...

s az ajánlatom jelölné ki őt,

aki ezt felfogni tudja jól.

a házasélet, mint egy vállalat,

azt erősítve magunk is fejlődünk;

mert közös a cél, és egy az akarat.

a boldogságot kapjuk, ha nyerünk,

s a jó munkáról tanúsít tenyerünk!

- de miért éppen a családi élet?

- mert ketten együtt többet érnek,

s a matematikát is túlszárnyalja...

ha boldogabb és teljes az élet,

együtt örülve a részesedésnek.

Szerencsés vagyok!

Szerencsés vagyok
mert
azért
azért mert élek
azért mert még mindég élek
mer szeretem az életet...
de te gyermek akit a bomba darabjaidra maszatsolt
és maszatolt más
más gyermekeket
ezt úgy hivják most hogy...
hogy terrorizmus
egy terrorista merénylet!

ez egy olyan történet
olyan történet amit,
felfogni nem lehet és nem is tudok...
- egy abszolút abszurdot...
mert azt mondják
hogy még gyermek volt
aki
aki okozta a szörnyûséget
maga is az életét vesztette...
- de az nem a gyermek volt,
nem hiszem,
nem, nem az volt!

mert az a "terrorista"
olyan gyermek
olyand gyermek mint én
mint én voltam
aki szerette az életet...
- de ki tette...?
errôl kevesett
foglakozik alapjában
a napi vélemény.

de
de szerencsénk van
mégis...
mert vannak,
hogy vannak gyermekek!

"Elfogadlak úgy ahogy vagy!"

- "Elfogadlak úgy ahogy vagy!"
a lány mondja a fiúnak
de ha a fiút nem ismeri
hogy tudni elfogadni?

ha ezt hallom én nem értem,
az idô megáll vagy miképpen...?
mert hamarosan mások vagyunk
fejlôdünk és megváltozunk.

- "Elfogadlak úgy ahogy vagy!"
kit szeretek nem is te vagy:
még magamat sem ismerem
hogy is vagyunk - jag Istenem!?

normalisan az a kérdés,
hogys van-e cél és egyetértés;
és hogyan építjük a jövôt,
szeretettben Istenhez kötôt?

tanulni kell még az meg biztos
a sorsra bízni butaság most:
mert a sors az bottal tanít,
a sok szenvedés nem boldogít.

Joga van...

- Mindenhez jogom van
ami van!
s ha nincs pénzem
és nagyon kell akkor...
akkor azt nekem
azonnal megadni tessék!
- és ha nem kapom meg akkor...
akkor majd eltulajdonítom
valakitôl - mert ezt muszáj -
és persze errôl szó
többé ne essék!

- hogy elloptam?!
- de hiszen jogom van...
és a ti bünötök hogy
nem adtátok med nekem,
amiért  muszáj volt elvennem!
- ez úgye nekem is kellemetlen?!
és a rossz lelkiismeret titeket illet
tehát -
és nem engem!

- jogod volt elvenni?
- neki volt és nekem nem....
ez úgye nem igazságos?!
az egyenlôség nevében....
kiegyenlítettem!
mert akinek van
annak a kötelessége
hogy - kiegyenlítse.
- s ha nem teszi?
én teszem meg,
s ezzel segítek is neki!
és méghozzá félnem is kellet miatta?!
- neki is maradt még!
hát örüljön neki
- a szemtelensége!

sinko