Az ötletek világából - 40 -

Az emberiség fejlôdése 
(- határok, küzdelmek, ellenküzdelmek, a határok kiterjesztése.)
A fejlôdés mozgatórúgóját kevéssbé látjuk pedig ott van. A történelemórán sem a lényeget tanítják.
- Mi a történelmi fejlôdés ereje és az hogyan mutatkozik meg!)

Rövid áttekintés.

(Mindég vágytam egy az efféle rövid áttekintésre az emberiség történetének a felvázolása/megértése érdekében.  Ha nem tartjátok jónak - ezt a felületes áttekintést - akkor ez azért van mert rosszul okultam a halottakból. Segitsetek ha tudtok!
Új és új generáciok születnek. A történelem nyitva áll, okulni kellene generációtól generációra. - Mit okultam én eddig? - Talán azt, hogy a fejlôdést - ha jól látjuk - nem lehet megállítani/megakadályozni, de hátráltatni igen! És kell hogy legyen egy történelmi erô amely elôre hajtja. De mindég vannak ellenerôk isw akik ezt hátráltatják. 
És még mire tanít a történelem? Arra, hogy van ami hajtja a fejlôdést, de az nem megy könnyen. A változásokat ki kell harcolni! Mindég van valamiféle ütközet/harc folyamatban.
- Ne várd a sült galambot - a jobb létért meg kell dolgozni! S az élvonalban ott vannak azok, akiknek van jobb képességük segíteni ehhez! 
 - Mi hajtja a fejlôdést elôre és hogyan? Errôl többet kellene tudni! Nekem is!)

(egy próbálkozás az áttekintéshez)
A. Háborúságok a földön...
B. Háborúságok a vizen...
C. Haborúságok a levegôben...
D. Háborúságok a világurben... Ma itt tartunk.
(Algoritmusok. Biometria.  Cyrberspec. Artificiell intelligens.)
E. ???

A. Háborúságok a földön.
(- Nem szereted a háborúkat, akkot tudd meg hogy én sem! Az ellenállást sosem szeretjük, de ez van. Fejlôdés nincs - sajnos nem lehetsséges - ellentállás nélkül. És amikor leküzdünk egy ellentállást akkor - és csak akkot - tudunk haladni - kissé eltolni a határt - elôre. Igy van ez velünk emberekkel is.
- Az ember ezt a a nehéz utat (a tudás fáját) választotta. S ha nem akarunk egy Istent aki útbaigazít, hogy mi a jó és mi a rossz - akkor a saját utat nekünk kell megkeresni és megteremteni!) 

A1. Az elsô harcról... 
- amely az elismerésrôl szólt - halállal végzôdött, nagyon korán történt. Jól ismeretes a Bibliából - a Kain és Abel közötti konfliktus. Már ekkor elôrevetôdött az elismerés vágya, és a földmûvelés konkurencia alapvetô két alanya.
Nem mondható hogy a szegénység volt a konfliktus oka, hanem a féltékenység/elismerés vágya az Isten elött, mégpedig itt a két tesvér között. A tanulság az lett hogy az Istent nem lehet bármivel megnyerni.
Már ekkor megjelent egy enberi tényezô(egy emberi tulajdonság)a nagyravágyódás
(elismerés, istenné válás, egyenlôség)szerepe. Amiért még ölni is volt képes a Kain. 
Érdekes hogy a háborúk tulajdonképpeni okai, a továbbiakban is, hasonló okokban keresendôk. Csak az arénajuk változott meg az idôk folyamán.
Az elismerés vágya (egy emberi dolog) és ma is megvan de leggyakrabban az emberek elött.

folytatás köv.

Az ötletek világából - 29 -

Mit tennék...
ha volna 1 000 000 forintom?

Ezt a kérdést kaptam tegnap Budapestrôl (ENICON). Nem hiszem hogy, hogy ott forintokat osztogatnak de a kérdés érdekes volt. Feltettem magamnak is?
Megfelel itt egy ötletnek is. Vagy miért nem egy verseny keretében?

Van egy ötletem, egy újdonságról van szó.
Ellopják ha elmondom.
Tehát lerajzoltatom.

Ehhez kell nekem felkeresni egy ismert mûvészt aki az általam elképzelt dolgot(ötletemet) azaz elképzelésememet szépen illusztrálni tudja, Úgy, hogy haszna/alkalmazása könnyen felismerhetô legyen.

Fontos az is hogy ezek az illusztrációk (mert több kell) mûvészi minôségû képek, egy kiálitásra is alkalmas nagyságúak is legyenek. A mûvész "aláírásával" ellátva. - Kb 5-10 darab kellene.

Ezt a mûvészt meg kell találnom, megegyezésre kell kerülnöm vele, megfizetnem is kell a képeket.
.
A továbbiakra az egy millió biztos nem elég, de ha már ide eljutottam, akkor majd jön magától a következô millió. - Kell a kivitelhez stb.

Eddig gondoltam ki röviden a projektet. Várom a választ!
De nincs az a bolond aki neken most az ötletemhez egy millió forintot adna.
 - Sajnos!

Az ötletek világából - 28 -

Beokulás - hogyan elérni az élvezeti pontot?

Sokféle szavakat haszálunk a tanulással kapcsolatban: iskolázás, képzés, kitanítás, oktatás, tanulás, megtanulás, beokulás, stb.
Mégsen találom most meg a legmegfelelöbb magyar fogalmat arra folyamatra mirôl itt írni szeretnék. Ezért választottam kiemelten a beokulás fogalmát. (svédben: inlärning. magyar nyelven talán be/megtanulást jelent, de ezt a fogalmat - bocsánat - rikán hallom használni.)

Ìgy nem is vagyok most biztos ebben a dologban, hogy megfogtok-e érteni. De miért is lehet alapjában olyan fontos ez a fogalmi kérdés. - A fontossága a képességek kiválasztásánál rejlik!

- De hol is kezdjem. Ha fejtegetem egy kicsit a fogalmakat akkor, az hogy "tanulni" vagy "megtanulni"(betanulni) abban is különböznek, hogy a megtanulás/okulás fogalmába - gondolom - a tanuló önismerete is szervesen hozzátartozik. Ha ebben megeggyeztünk akkor... Az iskola nehézsége abból adódik hogy az iskola tanítani(a tantárgyakat elsajátítáni) akarja, de... Nem képes tekinteni eléggé sorgalmat ahhoz, hogy az elsajátítási nehézségek gyakran a diákok gyenge önismeretén(?) vagy fejlettségén is múlik. - Ezt a problémát az iskola nem veszi(nem képes) célzottan a figyelembe venni.

A várt eredmény gyakran csak az lehet, hogy amit felületesen megtanultak(?) az iskolában és arra megkapják az osztályzatokat. De az bizony nem biztos, hogy a diákok valójában elsajátították volna azt amit kellet volna. - Tanulni vagy megtanulni igy itt kicsit mást jelent. A hiányok azután, a felsôbb osztályokban csak fokozódnak! - Nehezzé válik az iskola!

Az iskolai osztályzatok tehát nem derítik fel a valóságot. Akiknek jó emlékezôtehetsége van, azokat általában kiemeli, mások pedig visszamaradnak. Ehhez hozzátartozik az is, hogy azt amit mégis megtanultak(!) a diákok nehéz helyesen mérni. Ezért fordul elô az is, hogy azok akik, vagy a gimnáziumba készülnek vagy leéretségiztek mégsem tudnak eleget, ha tovább tudjanak tanulni.
 - Az osztályzat egy "rossz" mérôeszköz, nehéz értelmezni?!

Ebbe a helyzetbe - normalis esetben - bele is lehet nyugodni, mert az iskola többre nem képes. De ha képességeket akarunk kiválasztani/fejleszteni, akkor bizony nem. Ehhez nem elég tanulni valamit, hanem a megtanulásra(!) kell igyekezni az iskolában stb. 
 - Amit azonban nehéz a mai, egy "csoportos" pedagógiával elérni.  

Ezért került be - általam - ide a beokulás fogalma hogy felfedezzük/éreztessem a külömbséget. Mert a beokulást csak(?) inividuálisan lehet észlelni. Az élvezeti pont elérése csak személyes lehet. És ezt, erre a közönséges iskola még nincs felkészülve tudni mérni.
(Ezt pedig már az ovodában is meglehetne próbálni - különösen egy tudományos alapon, de ezmég hol van? Mert errôl - a korai kiválasztás lehetöségeirôl, még kevesett tudunk.)

A beokulás, egy idôt is igénylô folyamat (errôl itt csak röviden).

Képzeljünk itt errôl el egy lépcsôfokozatot.

1. 
Nem tudja még azt sem sem hogy nem tudja. Ez az elsô lépés ebben a folyamatban - a gyermek fejlôdésében. Annak a felfedezése a gyermeknél, amikor a gyermek nem tudja azt hogy nem tud. És amikor kezd iskolába járni különösen sokat ilyen értlemben nem tud. - De mát elég sokat "tud" ami hibás.
2.
 A második lépes/fokon a folyamatban az, amikor a gyermek már tudja hogy nem tudja..., de érzi hogy van valami... pl amit elvárnak tôle. Ekkor születik meg a kíváncsiság, érdeklôdés, vizsgálat, ösztön stb. - Ezt a stadiumot nem szabad elrontani, mert a gyermek tulajdonképpen tudni akarja azt amit nem tud! Nem szabad becsapni pl a Mikulással stb. Kérdezget is sokat!
- A tûrelem itt rózsát terem!
3.
 Mostmát tudja(?) azt(felfogta azt) amit tudnia kell. Elérte az élvezeti pontot! Örömmel probálgat amig jól megy neki, pl kerékpározni. Mostmár tudatos(an) és önállóan is gyakorol. Élvezi a kezdeti kihívásokat/nehézségeket. De ekkor még minden mozzanátára a kerépározásnál(tudatosan) gondolnia kell ahhoz hogy jól sikerüljön.  - Túl van a beokulás folyamátának a legnehezén. Már élni kezd benne az amit elsajátított.
4. 
Ekkor már megy(nem tudatosan is) a kerékpározás... mintha magátol is menne, mint mondják - automatikusan. Nem kell a részletekre gondolni, azaz hogy hogyan kell, csak csinálni.
- Megtanulta!

Itt alul érzékeltetem ugyanezt egy kicsit - egy lépcsôzet felállítása által(nem az én találmányom) - azt, hogy mit jelent megtanulni(beokulni) valamit. - Ehhez még visszatérek.
Ezt az elért tudást nehéz az iskolában osztályozni, pedig ez volna az oktatás tulajdonképeni célja.


Ehhez a folyamathoz persze idôre is van szügség ami pedig személyesen változóan hosszú idôt igényel.

Az ötletek világából - 37 -

A tehetségek kiválasztása
... a további gondozás céljából.

Egy ötlet - az élvezeti pont jelensége alapján.

A tehetségek kiválasztása több szempont szerint is lehetséges. Az úgynevezett élvezti pont jelenségének a tudatosítása alapján... ez miért ne lehetne eredményes?

Mit mond Åsa Moberg az élvezeti pontról?

"Az élvezeti pont az a pont az agyban amit el kell érni hogy azután, a betanulás gyorsabban folytathasson. S amikor már a kiválasztott "tehetség" ezt azt pontot elérte, innentôl kezdve már lehetettlen(!) neki nem akarni többet tudni/ krealni/ stb."

Ezért olyan tehetségek kiválasztására volna szügség amelyek már önmagukban is tanulni képesek, mert egyszerûen élvezik azt!

Åsa Moberg, önmaga is megszakította a gymnaziumot (megúnta az iskolát, szerelmes lett) és az önképzés útján jutott tovább az életében. A saját tapasztalatai alapján jött rá az élvezeti pont jelenségének a lehetôségére.

Tanulmánya/tapasztalata talán az egész oktatórendszerre nem kivitelezhetô. De a képességek kiválasztásánál egy fontos szempontot jelenthet. (Már aki ennek jelentôségét felfedezni vélni tudja.)

Ez önmagában is egy igen kreativ ötletnek is felfogható lehetne, azok számára akik képességet szeretnének gerjeszteni valakibôl. Ezt már - nem tudom mennyire tudatosan - gondolom gyakorolják is pl néhol a sportban.

Az élvezeti pont jelenségének az elméletét is lehetne/kellene még tovább fejleszteni. Különösen a képességgondozás köreiben. Mert hogyan eljutni ehhez a ponthoz? És hogyan mérni ezt a folyamatot/tulajdonságot? Mert ezt még messzemenôen nem tudjuk! Az iskolában történô mérések (osztályzatok) teljesen alkalmatlanok  ehhez a célhoz!

Amostani iskolai renszer nem tud képességeket produkálni/generálni, mert ez nem is a célja. Ehhez külön iskolák kellenek/volnának szügségesek.

Olyan iskolák is lehetségesek amelynek tanulói hamarább - pl egy évvel - is képesek volnának végezni. Igyenképpen lehetséges lenne a munkaerô számának a növelése is. És most... éppen erre volna szügség.

Az ötletek világából - 36 -

Követthetô példa!

Figyeljetek fel arra ami most a Norvégiában történik. Terjed a mozgalom be kellene kapcsolódni!




http://www.eatmovesleep.no/

http://www.bama.no/eatmovesleep/

http://www.eatmovelive.se/

Watch the Official EAT PRAY LOVE Trailer in HD

Az ötletek világából - 35 -

Ha szerelmes a diák? -

Åsa elmélete

"... igazából, sokkal nehezebb nem akarni tanulni mint szeretni azt!"

- Lehetne az iskola egy - kihegyeve a dolgot - "élvezeti központ" ahová szivesen järnának el a diákok?
- Biztos az hogy a gyereket nem szeretnek tanulni? - Biztos az hogy nehéz ôket megtanítani?

- Hogy lehetséges az hogy az iskola mindég valami kötelezô, nehéz/kínos amit muszáj...?
- Valakik akarják?

Az Åsa provokálni akar.

"...És ezáltal lettek; a pedagógusok, a politikusok, a pegagógusok és az  ezen szektor haszonélvezôi a betanulás ellenségei.
Haszonélvezôi lettek azáltal, hogy elhitetik velünk azt hogy a szakmájuk kivételes, nagyon fontos stb. És azt, hogy a pedagógusi tudomány/szakma nagyon nehéz és magas felkészültséget követel az iskolái munkához...." (bocsánat a rossz fordításért).
- A magasabb füzetést követelve is elöljárók...

De oktatni és megtanulni is könyebb lehetne...

"- Ha mint pedagógus kialakítasz egy jó viszonyt a tanulókhoz, akkor az lehtôséget nyujt a számodra hatást gyakorolni rájuk. Ebben az esetben, többet követelhetsz tôlük, lehetsz szigorú is stb és a jó viszony mégis megmaradhat.
Ehhez az szükséges hogy bekerüljél a fiatalok érzelmi körébe, és ilyenkor majd sok sokra  is képesek lehetnek..."
Ha érzik hogy kedveled ôket sok mindent megtesznek..."
(Az érzelmi kör szép szó, de...A legnagyobb probléma ilyenkor mint mindég: az hogy, az a dolog ami a leglényegesebb nem mérhetô!) Ès melyik pedagógus képes erre? Lehetséges tehát hogy éppen a jövô felltalálói az iskolát kerûlökbôl...)


Egy példa Åsa életébôl.

Próbálj meg tanulni ha szerelmes vagy!

Åsa értékelése a könyvébôl.
"Olyan dolog történt, amely elrontotta a már meglévô rossz viszonyomat az iskolához. Szerelmes lettem! És ez volt az életem nagy szerelme. Úgy jött mint a villámcsapás és...
A szerelem egyszercsak fontosabb lett mint a tanulás. Minden erômet és idômet lefoglalta. A jegyeim hamarosan lesüllyedtek, amire végül bepakoltam és elköltöztem hazúról."
- Kit érdekelt az iskola!

Na, és a pedagógusoknak az ilyen és hason lójelenségekkel kell megküzdeni megküzdeni. Oktatni kellene a tanulót annak ellenére hogy nem akarja és ilyenkor nem is igen képes befogadni a ...

Miért ne lehetne ezt másképpen?

No ezt jól tudjuk, hogy... De miért ne lehetne ezt helyzetet kihasználva a szerelemrôl tanítani a gyermeket? Hol vannak e körül az innovációk?
Ilyenkor ugyanis teljes nyitottságot tanusítanak a diákok! Kihasználhatod a maximális érdeklôdésüket, amikor órákig is képesek meghallgatni azt amit te mesélhetsz arról hogy mi történik a testben ilyenkor stb stb. A biológiát ilyenkor biztosan megszeretheti a... mert személyesen érdekli...

Mikor fogják kideríteni azt hogy mennyit veszt a társadalom ha arra szánja a pedagógusok erejét hogy a nemakaró, nem képes... diakokat kell oktatniuk. -  Mennyit fognak ilyenkor, abból emlékezni és mit?
Persze hogy nehéz ilyenkor pedagógusnak lenni! Csaknem lehetetlen! De ki tehet errôl? Nem a diákot kell okolni!
 - Itt nem a pedagógia kell, hanem a józan ész!

Na és ezennel nincs vége a situációknak, amikor a diakok nem képesek tanulni mert máson jár az eszük. Ezen különbözô a szituációk alapján, ezeket kihasználva, is lehetne oktatni. - Kik itten az innovációk ellenségei?

- Miért kell éppen nehézzé tenni a megtanulást? Miféle elmélet alapján?

Tudom hogy ezt másképpen is lehetne de még most messze vagynk attól, Az oktatás marad azok priviligéuma akik éppen akkor képesek, akik környezete, egézsége, otthoni helyzete stb megadja azt.

Persze hogy ismerem hogy az iskola milyen problémákkal küzd. Én is voltam tanár a gimnáziumban. De itt most a tehetségek gondozásáról van szó. Különösen a tehetségek kiválasztásáról. Errôl a témárol kellene többet foglalakozni mert nem biztos hogy a képességek felismerhetôk az e körülmények közepette. Vannak tehetségek - és ez nem ritka - hogy az igazán tehetségek akik késôbben kibontakoztak... méghozzá utálták is az iskolát. - Errôl többet kellene tudni!

Az ötletek világából - 34 -

Ki szereti az iskolát?  - Tehetséggondozás




Lustpunkten - élvezeti pont.

"... az a pont az agyban amit ell kell érni hogy onnantól kezdve meggyorsulhasson a megtanulás(betanulás, betanulási folyamat).
És amikor az ember elérte ezt a pontot, attól kezdve lehetettlen hogy az ember ne akarjon új dolgokat megtanulni/megismerni, érdeklôdni a tanulás iránt."
- Åsa Moberg "
.
Mit írnak Svédországban az Åsa Myrberg könyvérôl "Lustpunkten. En bok om inlärning utan utbildning. (Élvezeti pont.  Egy könyv az iskolázás nélküli megtanulásról/betanulásról"?)

Talán így is lehetne de meddig?
Sok a probléma amely az iskolázással függ össze.
Altalános az elégedettlenség. Emiatt gyakoriak a sok változások/reformok.
Azonban sokan uj kérdéseket tesznek fel. Az új kérdésekkel, azok következtében, azokból erednek a teljesen új válaszok sora is. Ma már növekvöben van azok száma, akik úgy vélik/itélik a helyzetet, hogy ma már nem lehet az iskolai kiképzés az egyedüli feltétele/válasza arra, hogy megoldjuk a jövô problémait. A fejlôdés szempontjából ma már több/más kell, amire a közönséges iskola nem képes megfelelni.

Åsa Myberg is az azon  a véleményre jutott - a saját életét megfigyelve... - hogy ma már túl nagyok az elvárásaink a mai iskolázáz eredményeit illetôleg. A  megszerzett iskolai kompetencia hitében megingott a... és észlelhetôen meggyorsult a növekvô végzettségi infláció.

Nem úgy hogy ezekre a kiképzésekre már nem volna szügség, de azon a metatörekvések, amire az iskola nevel, hogy egyenlônek kell lenni stb, már részben  értékét vesztette. Talán éppen a tehetségesebbek lesznek a "katonai" egyenlôség hiveinek a a legföbb áldozatai. -  Közepesnek lenni a megfelelô? - A tanulók egyszerûen többre képesek! A tanulók egyéniségek!

Mondjuk ki nyiltan, hogy a mai iskola nem úgy van berendezkedve hogy a tehetségek megjelenésének a foruma legyen. Pedig a tehetségek gondozására már a kisiskolában(ovodában?) is szügség lehetne. Egy megfigyelési terület tanulmányként, legalábbis hasznos lehet a szociológusok számára. Ugyanis, már az ilyen korai években is jelentkezhet az "élvezeti pont" jelenségének a megfigyelhetôsége. - Itt mint mindenkor ennek a mérése(ha ez lehetséges) a legnagyobb feladat.

Mert ha már az iskolába még nem került gyermekeknél is felissmerhetô a jelenség - mert ez nyilvánvaló - akkor miért ne lenne fontos ennek a tulajdonságnak a "nyilvántartása" a továbbiakban is.
Ez a forradalmi beköpés szerint, amelyet az ´"élvezeti pont" elmélete alapján az Åsa kimondot hogy:
a megtanulás tulajdonképeni gátlói lettek maguk a politikusok, pedagógusok, és sokan mások akik inkább a saját státusz megtartásának a védôgyvédei lettek. Mialatt az oktatást mint nehéz és tudomános kézséget igénylônek állitják elö, mert hogy ebbôl élnek. Pedig a megtanulás folyamata lehetne egyszerûbb is.

Litt: Ginsburg, Sven: Vem ällskar skolan? (Ki szereti az iskolát?
        Moberg, Åsa: Lustpunkten. En bok om inlärning utan utbildning. (Élvezeti pont. Megtanulás iskolázás/kiképzés nélkül.)