"Az Isten majd elrendezi a dolgot" vagy hasonló tévhitek.
Ha olvasom a lebegtetôket nagyon sok szép dolgokatt - felhívásokat látok. És persze azt is szeretném hogy mindezek a jókívánságok beteljesedhetnének. Nem csak illúziók maradnának.
Szerintem a legjobb mégis ha példákkal is szolgálunk. Mert úgye a valóság mégis a legfontosabb.
Vegyünk most egy példát a középkorból mert úgy látszik hogy nem sokat jutottunk tovább amikor példaul az Istenre hagyakozunk, azaz hogy ô döntse el a dolgokat.
Menjünk most vissza a Ludvig IX király idejére aki rendet akart teremteni. Mert mi történt ?
Ha valaki megsértet valakit annak volt akkor egy lehetséges megoldása. Egy párbaj a bíró elött. A bíró pedig eképpen bíráskoddott: Aki gyôzött annak lett igaza. Mondván, hogy az Isten volt az aki megsegítette az ártatlant.
Az effajta gondolkodás él némelyeknél sajnos máig is.
A király azonban akkoriban megszüntette ezt az eljárást mondván hogy nem lehet így az Istenre hagyatkozni, hanem hogy a törvény döntse el az emberi sorsot.
Még ma is elcsodálkozom hogys vannak emberek akik a középkor gondolatai szerint az Istenre bízzák a sorsukat.
Példaul:
"Azért lett úgy mert az Isten akarta."
"Az Isten vette magához a kisgyermeket."
"Az isten akarta hogy gyôzzünk - nekünk volt igazunk."
stb
................
- De hát most nem élünk a középkorban?!
- Az igaz, de néha a gondolkodásunk még ott él. "Az Isten akarta így!"
Inga kommentarer:
Skicka en kommentar