"... det ända vi vet om framtiden är ju att vi ingenting vet om den." - Richard Swartz -
"...egy ami biztos a jövôt tekintve az az, hogy semmit sem tudunk arról." - fordítás -
- Biztos hogy ez így van? Vagy csak nem ismerjük!
---------------------------------------------------------------------------------
Már a görögöket is érdekelte a jövô!
Régi görög felfogás (300-400 évek Kr elött.)
Az emberiség fejlôdésenek a szakaszaival már a görögök is foglalkoztak. Szerintük ôk lesznek/voltak a civilizáció utolsó - a lebolásban lévô szakasza.
A civilizáció egymást követô történelmi szakaszait 5 lépesre tagolták szét.
1. Az istenekkel való együttélés arany kora(genos).
A kezdet - ez volt a legfejlettebb - az emberiség fejlôdéségen ez volt, amikor az emberek az istenek társaságában éltek. Az emberek boldogok voltak, mert úgy éltek mint az istenek. Mulattak és szórakoztak. Semmit sem nélkülöztek.... Azután jötttek sorjában az alacsonyabb éretékû ércek korai. - Itt csak röviden.
2. Az emberiség ezüst kora(genos) - hybris
3. Az emberiség bronz kora(genos) - a kipusztitás
4. A hôsök ércnélküli kora(genos)
5. A vas nemzetség kora(genos) amelyben maga a Hesiodos is élt.
A háborúságok a városok és emberek között stb. Egy a jó és a rossz keverésének a kora. Az utólsó harcok ha jól emlékszem a Makedónia ellen (Hyperides csatája) történtek...
- De a civilizációnak ekkor nem lett vége. Vagy igazuk volt a görögöknek? De ahelyett jött a Római birodalom - de fejlödött a civilizáció?.
Az érdekes itt az a jellegzetes, hogy a felosztást egy boldog kortól kezdôdôleg egy alacsonyabb és alacsonyabb értékû anyaggal/ércekkel illusztrálták. De az istenek minden korban közbejátszottak. - Tehát az emberiség fejlôdése ettöl a ponttol(1) romlani kezdett s az ércek roszabb ertéke civilizáció felbomlását érzékelteti. - Mi is igy értékeljük?
Hogy van ez tehát? Mi a mai értékelés/elképzelés?
Felfelé és tovább fejlôdik az emberi civilizáció, vagy egy fokozatosan folyamatos romlásban hisszünk/észlelhetjük a folyamatot? Mik a pesszimista vagy az optimista verziók?
A jelek(?) szerint a mai civiliació végsô korszakát éljuk?
Nem ismerek egy jó mai történelmi értékelést, inkább úgy latom hogy, csak hisszük/reméljük hogy minden a jóra fordul majd. Valami álomban hiszünk?
A bibliából is ismerünk egy ilyenfajta történelmi felosztást. Példaul a Daniel könyvében. Még a birodalmak neveit is megjelöli. A történelmet egy látomásban fejezi ki. A történelmet egy szobor által ábrázolja, amelyet különbözô ércekbôl érzékeltet, és végül(a labait) agyagból.
A birodalmak sorjában:
1. Babylon
2. Medo-pers
3. Görög
4. Róma
5. Roma - a vas és az agyag korszaka - a civilizáció vége?
Itt egy új korszak kezdôdik - Messias kora - mialatt felbomlik a régi tákolmány.
A felosztás ebben az esetben is hasonló. A fej aranyból van és utana követik az alacsonyabb értékü ércek illusztrálják a történelem menetét. Ezek szerint a civilizáció Babylon-ban volt a legmagasabb és onnan csak romlott tovább és a Romai birodalomban (a vas birodalma) elérte a civilizáció legalát legalját - az agyag állapotát, amely korszakban mi is élünk.
Lehet hogy ebbôl a bibliai anyagból indultak ki a görögök is. Kisértetiesen hasonló a felfogásuk.
Lehet hogy olvasták Daniel kömyvét.
Modern felfogás
Egy újszerû történelmi felfogás kell az emberiség fejlôdését tekintve. - Van erre szükség?
Az emberiség fejlôdése - valami épül!
Nem csak vagyunk!
(- határok, küzdelmek, ellenküzdelmek, a határok kiterjesztése.)
A fejlôdés mozgatórúgóját, célját, kevéssbé látjuk pedig a folyamatban ott van. A történelemórán ezt a lényeget nem tanítják.
- Mi a történelmi fejlôdés ereje/célja - valami épül - és az hogyan mutatkozik meg!
Rövid áttekintés.
(Mindég vágytam egy az efféle rövid áttekintésre az emberiség történetének a felvázolása/megértése érdekében. Ha nem tartjátok jónak - ezt a felületes áttekintést - akkor ez csak azért van mert rosszul okultam a halottakból. Segitsetek tovább ha tudtok!
Új és új generáciok születnek. A történelem nyitva áll, de mit mond, okulni kellene generációtól generációra. - Mit okultam én eddig? - Talán azt, hogy a fejlôdést - ha jól látjuk - nem lehet megállítani/megakadályozni, de hátráltatni igen! És kell hogy legyen egy történelmi erô amely elôre hajtja. De mindég vannak ellenerôk isw akik ezt hátráltatják.
És még mire tanít a történelem? Arra, hogy van ami hajtja a fejlôdést, de az nem megy könnyen. A változásokat ki kell harcolni! Mindég van valamiféle ütközet/harc folyamatban.
- Ne várd a sült galambot - a jobb létért meg kell dolgozni! S az élvonalban ott vannak azok, akiknek van jobb képességük segíteni ehhez!
- Mi hajtja a fejlôdést elôre és hogyan? Errôl többet kellene tudni! Nekem is!)
(egy próbálkozás az áttekintéshez)
A. Háborúságok a földön...(földmûvelés...)
B. Háborúságok a vizen... (hajózás, kereskedelem...)
C. Haborúságok a levegôben... (repülök, atombomba...)
D. Háborúságok a világurben... Ma itt tartunk.
(Algoritmusok. Biometria. Cyrberspec. Artificiell intelligens.)
E. Mi következik?
A. Háborúságok a földön.
(- Nem szereted a háborúkat, akkot tudd meg hogy én sem! Az ellenállást sosem szeretjük, de ez van. Fejlôdés nincs - sajnos nem lehetsséges - ellentállás nélkül. És amikor leküzdünk egy ellentállást akkor - és csak akkot - tudunk haladni - kissé eltolni a határt - elôre. Igy van ez velünk emberekkel is.
- Az ember ezt a a nehéz utat (a tudás fáját) választotta. S ha nem akarunk egy Istent aki útbaigazít, hogy mi a jó és mi a rossz - akkor a saját utat nekünk kell megkeresni és megteremteni!)
A1. Az elsô harcról... Elismerés vágya!
- amely az elismerésrôl szólt - halállal végzôdött, nagyon korán történt. Jól ismeretes a Bibliából - a Kain és Abel közötti konfliktus. Már ekkor elôrevetôdött az elismerés vágya, és a földmûvelés konkurencia alapvetô két alanya.
Nem mondható hogy a szegénység volt a konfliktus oka, hanem a féltékenység/elismerés vágya az Isten elött, mégpedig itt a két tesvér között. A tanulság az lett hogy az Istent nem lehet bármivel megnyerni.
Már ekkor megjelent egy enberi tényezô(egy emberi tulajdonság)a nagyravágyódás
(elismerés, istenné válás, egyenlôség)szerepe. Amiért még ölni is volt képes a Kain.
Érdekes hogy a háborúk tulajdonképpeni okai, a továbbiakban is, hasonló okokban keresendôk. Csak az arénajuk változott meg az idôk folyamán.
Az elismerés vágya (egy emberi dolog) és ma is megvan de leggyakrabban az emberek elött. Mivel Istennel egyenlô semlehetett az ember egy ellenségeskedés követte. Valamiképpen arra törekedet azz ember hogy legalább egyenlô lehessen arra vágyott) az Istennel. Innen számazik az egyenlôség gondolata a politikában(a harc még tovább folyik ma is).
folytatás köv.
A2. Félelem. Nyelvhatárok.
Ez a mozzanat is ismeretes a bibliából. Megjelent a félelem nagy befolyása. - Mi történik ha szétszéledünk? - A félelem ereje hatalmas ma is!
Lényeges elem azóta amióta az emberek a Babiloni torony köré próbáltak tömörûlni, hogy megépítsék azt. A tömörülés vonzalma/ereje azóta is, a félelemre alapszik és érvényben van ma is. Különösen abból észleljük, amikor az emberek szeretnek a városokba tömörülni, pedig... A legföbb oka talán ma is a félelem.
Valószínüleg már akkor született meg a priorítás eldöntô ereje és az "eszköz szentesíti a célt" elképzelése is. - Csoportosulni eggyesülni törekvés általában mindenütt észlelhetô, és ezt csak valami jónak(félelem miatt) véljük!
Amint ismeretes, az Isten korán végett vetett ennek a kollektiv - már akkor az egész világot átölelôt akaró - centralizációnak.
Amint tudjuk ennek is - mint a bekövetkezett nyelvhatároknak - megvan a mai érvényesülése is. Különösen amikor a különbözô mozgalmak abba az irányba törekednek (globalizáció) hogy, egyesíteni kell a világot. De ez valószínüleg nem fog menni, mert nem lehet az - nincs egy egységes nyelv - ahhoz hogy az egész világ értse egymást. és ennek ezenkívül nemcsak a nyelv az oka.
- Különösen az egész világot átfoglaló trömörüléseknek (globalizáció) tehát nem vezethetnek eredményre(nyelvhatárok stb). Legalábbis nem a közeljövôben.
Ebböl az eseményböl okulni llehet abból is hogy tul korai volt ez a próbálkozás. Mert úgye az az idô is eljön amikor az egész világ egységes lesz a jövôben - de ezt nem lehet korán kikényszeríteni. a fejlödés mozzanatait nem lehet csak úgy átugorni.
folytatás köv
"...egy ami biztos a jövôt tekintve az az, hogy semmit sem tudunk arról." - fordítás -
- Biztos hogy ez így van? Vagy csak nem ismerjük!
---------------------------------------------------------------------------------
Már a görögöket is érdekelte a jövô!
Régi görög felfogás (300-400 évek Kr elött.)
Az emberiség fejlôdésenek a szakaszaival már a görögök is foglalkoztak. Szerintük ôk lesznek/voltak a civilizáció utolsó - a lebolásban lévô szakasza.
A civilizáció egymást követô történelmi szakaszait 5 lépesre tagolták szét.
1. Az istenekkel való együttélés arany kora(genos).
A kezdet - ez volt a legfejlettebb - az emberiség fejlôdéségen ez volt, amikor az emberek az istenek társaságában éltek. Az emberek boldogok voltak, mert úgy éltek mint az istenek. Mulattak és szórakoztak. Semmit sem nélkülöztek.... Azután jötttek sorjában az alacsonyabb éretékû ércek korai. - Itt csak röviden.
2. Az emberiség ezüst kora(genos) - hybris
3. Az emberiség bronz kora(genos) - a kipusztitás
4. A hôsök ércnélküli kora(genos)
5. A vas nemzetség kora(genos) amelyben maga a Hesiodos is élt.
A háborúságok a városok és emberek között stb. Egy a jó és a rossz keverésének a kora. Az utólsó harcok ha jól emlékszem a Makedónia ellen (Hyperides csatája) történtek...
- De a civilizációnak ekkor nem lett vége. Vagy igazuk volt a görögöknek? De ahelyett jött a Római birodalom - de fejlödött a civilizáció?.
Az érdekes itt az a jellegzetes, hogy a felosztást egy boldog kortól kezdôdôleg egy alacsonyabb és alacsonyabb értékû anyaggal/ércekkel illusztrálták. De az istenek minden korban közbejátszottak. - Tehát az emberiség fejlôdése ettöl a ponttol(1) romlani kezdett s az ércek roszabb ertéke civilizáció felbomlását érzékelteti. - Mi is igy értékeljük?
Hogy van ez tehát? Mi a mai értékelés/elképzelés?
Felfelé és tovább fejlôdik az emberi civilizáció, vagy egy fokozatosan folyamatos romlásban hisszünk/észlelhetjük a folyamatot? Mik a pesszimista vagy az optimista verziók?
A jelek(?) szerint a mai civiliació végsô korszakát éljuk?
Nem ismerek egy jó mai történelmi értékelést, inkább úgy latom hogy, csak hisszük/reméljük hogy minden a jóra fordul majd. Valami álomban hiszünk?
Mit mond a biblia?
A birodalmak sorjában:
1. Babylon
2. Medo-pers
3. Görög
4. Róma
5. Roma - a vas és az agyag korszaka - a civilizáció vége?
Itt egy új korszak kezdôdik - Messias kora - mialatt felbomlik a régi tákolmány.
A felosztás ebben az esetben is hasonló. A fej aranyból van és utana követik az alacsonyabb értékü ércek illusztrálják a történelem menetét. Ezek szerint a civilizáció Babylon-ban volt a legmagasabb és onnan csak romlott tovább és a Romai birodalomban (a vas birodalma) elérte a civilizáció legalát legalját - az agyag állapotát, amely korszakban mi is élünk.
Lehet hogy ebbôl a bibliai anyagból indultak ki a görögök is. Kisértetiesen hasonló a felfogásuk.
Lehet hogy olvasták Daniel kömyvét.
Modern felfogás
Egy újszerû történelmi felfogás kell az emberiség fejlôdését tekintve. - Van erre szükség?
Az emberiség fejlôdése - valami épül!
Nem csak vagyunk!
(- határok, küzdelmek, ellenküzdelmek, a határok kiterjesztése.)
A fejlôdés mozgatórúgóját, célját, kevéssbé látjuk pedig a folyamatban ott van. A történelemórán ezt a lényeget nem tanítják.
- Mi a történelmi fejlôdés ereje/célja - valami épül - és az hogyan mutatkozik meg!
Rövid áttekintés.
(Mindég vágytam egy az efféle rövid áttekintésre az emberiség történetének a felvázolása/megértése érdekében. Ha nem tartjátok jónak - ezt a felületes áttekintést - akkor ez csak azért van mert rosszul okultam a halottakból. Segitsetek tovább ha tudtok!
Új és új generáciok születnek. A történelem nyitva áll, de mit mond, okulni kellene generációtól generációra. - Mit okultam én eddig? - Talán azt, hogy a fejlôdést - ha jól látjuk - nem lehet megállítani/megakadályozni, de hátráltatni igen! És kell hogy legyen egy történelmi erô amely elôre hajtja. De mindég vannak ellenerôk isw akik ezt hátráltatják.
És még mire tanít a történelem? Arra, hogy van ami hajtja a fejlôdést, de az nem megy könnyen. A változásokat ki kell harcolni! Mindég van valamiféle ütközet/harc folyamatban.
- Ne várd a sült galambot - a jobb létért meg kell dolgozni! S az élvonalban ott vannak azok, akiknek van jobb képességük segíteni ehhez!
- Mi hajtja a fejlôdést elôre és hogyan? Errôl többet kellene tudni! Nekem is!)
(egy próbálkozás az áttekintéshez)
A. Háborúságok a földön...(földmûvelés...)
B. Háborúságok a vizen... (hajózás, kereskedelem...)
C. Haborúságok a levegôben... (repülök, atombomba...)
D. Háborúságok a világurben... Ma itt tartunk.
(Algoritmusok. Biometria. Cyrberspec. Artificiell intelligens.)
E. Mi következik?
A. Háborúságok a földön.
(- Nem szereted a háborúkat, akkot tudd meg hogy én sem! Az ellenállást sosem szeretjük, de ez van. Fejlôdés nincs - sajnos nem lehetsséges - ellentállás nélkül. És amikor leküzdünk egy ellentállást akkor - és csak akkot - tudunk haladni - kissé eltolni a határt - elôre. Igy van ez velünk emberekkel is.
- Az ember ezt a a nehéz utat (a tudás fáját) választotta. S ha nem akarunk egy Istent aki útbaigazít, hogy mi a jó és mi a rossz - akkor a saját utat nekünk kell megkeresni és megteremteni!)
A1. Az elsô harcról... Elismerés vágya!
- amely az elismerésrôl szólt - halállal végzôdött, nagyon korán történt. Jól ismeretes a Bibliából - a Kain és Abel közötti konfliktus. Már ekkor elôrevetôdött az elismerés vágya, és a földmûvelés konkurencia alapvetô két alanya.
Nem mondható hogy a szegénység volt a konfliktus oka, hanem a féltékenység/elismerés vágya az Isten elött, mégpedig itt a két tesvér között. A tanulság az lett hogy az Istent nem lehet bármivel megnyerni.
Már ekkor megjelent egy enberi tényezô(egy emberi tulajdonság)a nagyravágyódás
(elismerés, istenné válás, egyenlôség)szerepe. Amiért még ölni is volt képes a Kain.
Érdekes hogy a háborúk tulajdonképpeni okai, a továbbiakban is, hasonló okokban keresendôk. Csak az arénajuk változott meg az idôk folyamán.
Az elismerés vágya (egy emberi dolog) és ma is megvan de leggyakrabban az emberek elött. Mivel Istennel egyenlô semlehetett az ember egy ellenségeskedés követte. Valamiképpen arra törekedet azz ember hogy legalább egyenlô lehessen arra vágyott) az Istennel. Innen számazik az egyenlôség gondolata a politikában(a harc még tovább folyik ma is).
folytatás köv.
A2. Félelem. Nyelvhatárok.
Ez a mozzanat is ismeretes a bibliából. Megjelent a félelem nagy befolyása. - Mi történik ha szétszéledünk? - A félelem ereje hatalmas ma is!
Lényeges elem azóta amióta az emberek a Babiloni torony köré próbáltak tömörûlni, hogy megépítsék azt. A tömörülés vonzalma/ereje azóta is, a félelemre alapszik és érvényben van ma is. Különösen abból észleljük, amikor az emberek szeretnek a városokba tömörülni, pedig... A legföbb oka talán ma is a félelem.
Valószínüleg már akkor született meg a priorítás eldöntô ereje és az "eszköz szentesíti a célt" elképzelése is. - Csoportosulni eggyesülni törekvés általában mindenütt észlelhetô, és ezt csak valami jónak(félelem miatt) véljük!
Amint ismeretes, az Isten korán végett vetett ennek a kollektiv - már akkor az egész világot átölelôt akaró - centralizációnak.
Amint tudjuk ennek is - mint a bekövetkezett nyelvhatároknak - megvan a mai érvényesülése is. Különösen amikor a különbözô mozgalmak abba az irányba törekednek (globalizáció) hogy, egyesíteni kell a világot. De ez valószínüleg nem fog menni, mert nem lehet az - nincs egy egységes nyelv - ahhoz hogy az egész világ értse egymást. és ennek ezenkívül nemcsak a nyelv az oka.
- Különösen az egész világot átfoglaló trömörüléseknek (globalizáció) tehát nem vezethetnek eredményre(nyelvhatárok stb). Legalábbis nem a közeljövôben.
Ebböl az eseményböl okulni llehet abból is hogy tul korai volt ez a próbálkozás. Mert úgye az az idô is eljön amikor az egész világ egységes lesz a jövôben - de ezt nem lehet korán kikényszeríteni. a fejlödés mozzanatait nem lehet csak úgy átugorni.
folytatás köv
Inga kommentarer:
Skicka en kommentar