Persze, már a kisiskolás koromban Acsán is voltak ötleteim. Azt hiszem a palóc apámtól örököltem a kézséget(?). Neki is voltak több ötletei de maradtak mint álmok csupán és bennem bízott hogy majd én viszem valamire.
- Mint az én ötleteim mostanában, a fiam mutatja magát ötletesnek és...!
De komolyra fordítva a dolgot, az egyik tanítóm - Vicián(?) is felfigyelt rám, mert már akkoriban próbálkoztam verseket írni. És még ma is írok verseket - ... azért is jutott ez az eszembe - persze még mindég pocsékosan.
De bizonyára ötleteseket(?)! Nem színvonalasak mondják a... ha mernek mondani valamit.
Azonban én szeretek tömöríteni, és szeretnék jobban is írni! - De mi mindent szeretnék még!
De most nem magamra akarom irányítani a fényszórót hanem az ötletes tanítóimra. Mert azok voltak, azaz az ötleteik amelyek gyakran elöre pofoztak az életemben. Mint az a szomorú eset amely az erdömérnökin történt.
A professorom megbuktatott matematikából. Nagyon elszomorított a dolog mert mégis úgy éreztem, biztos is voltam abban hogy tudtam.
- De mit számit az ilyesmi ilyenkor?
Probléma lehetett ez másoknál is mert elsôsök/balekok voltunk.
Szégyeltem is a dolgot olyannyira hogy egyszer munkát is keresni indultam a városban. Persze jó hogy nem kaptam semmit.
Azonban hamar a tanáraim oldották meg a problémat. Elvittek ugyanis látogatásra egy öntôdébe. Már akkor hamarosan beláttam - azt hiszem mások is hogy itt nincs mese - itt tanulni kell.
Egy igazán ötletes pedagógiai fogás ebben az esetben!
- Mint az én ötleteim mostanában, a fiam mutatja magát ötletesnek és...!
De komolyra fordítva a dolgot, az egyik tanítóm - Vicián(?) is felfigyelt rám, mert már akkoriban próbálkoztam verseket írni. És még ma is írok verseket - ... azért is jutott ez az eszembe - persze még mindég pocsékosan.
De bizonyára ötleteseket(?)! Nem színvonalasak mondják a... ha mernek mondani valamit.
Azonban én szeretek tömöríteni, és szeretnék jobban is írni! - De mi mindent szeretnék még!
De most nem magamra akarom irányítani a fényszórót hanem az ötletes tanítóimra. Mert azok voltak, azaz az ötleteik amelyek gyakran elöre pofoztak az életemben. Mint az a szomorú eset amely az erdömérnökin történt.
A professorom megbuktatott matematikából. Nagyon elszomorított a dolog mert mégis úgy éreztem, biztos is voltam abban hogy tudtam.
- De mit számit az ilyesmi ilyenkor?
Probléma lehetett ez másoknál is mert elsôsök/balekok voltunk.
Szégyeltem is a dolgot olyannyira hogy egyszer munkát is keresni indultam a városban. Persze jó hogy nem kaptam semmit.
Azonban hamar a tanáraim oldották meg a problémat. Elvittek ugyanis látogatásra egy öntôdébe. Már akkor hamarosan beláttam - azt hiszem mások is hogy itt nincs mese - itt tanulni kell.
Egy igazán ötletes pedagógiai fogás ebben az esetben!
Inga kommentarer:
Skicka en kommentar