Éppen abban az idôben amikor a fiam munkanélküli volt.
Éppen abban az idöben amikor arról olvastam egy hirdetésben -amiben arra buzdítottak - hogyha van valami ötletem - vagy akárkinek - elmehetünk egy találkozóra ahol lehetséges lesz töbekkel az - ezekben az ügyekben jártasokkal - megvitatni azt.
(- Munktell Science Park, Eskilstuna, rendezésében)
Mivel ötletes(?) ember vagyok elkezdtem gondolkodni és utánajárni a dolgoknak. - Mi itt a probléma? Mit lehet itt jobban?
Megtudtam hogy a munkanélküliség problémája már régebben is a napirenden volt. És sok pénz is lett befektetve az ügyben, hogy kivizsgálják azt. Ezért kerestem a vizsgálat lefolytatásárol való bemutatást és az eredményeit. Egy nagy csodálkozás követte a keresésemet, mert ezek a tulajdonképpen nyilvános iratok eltüntek(?). Csak egy rövid összefoglaláshoz jutottam. - Na jó, biztos nem sikerült a dolog!
- Egy rosz eredmény is lehet azonban egy jó eredmény, de ez most más kérdés. Tehát az elôzô megtörtént vizsgálatot nem tudtam tanulmányozni, ami hasznos lehetett volna a számomra.
Nekem tehát most valami új ötletet kellet kigondolni. Ennek az általam kigondolt szervezetnek/ötletnek az lett volna célja, hogy nemcsak a fiamnak, hanem sok másnak is elôsegítse a munká világához való bejutást..
Az ötlemet mindenütt pozitivan fogadták akik megismerték. És ara is buzdítottak hogy folytassam tovább az ügyet.
Igen ám, de most egy üzleti tervet kellet volna elkészítenem és már ahhoz is más kompetenciára lett volna szügségem. Ráadasul pénzem sem volt, és öregnek is éreztem magamat ahhoz hogy ezt egyedül folytassam.
Az ötlet/innovácio(?) ingyenes és hasznos is és megvan fogalmazva, de hogyan tovább? Az ötletnek több támaszra van szügdége.
Elöször is megpróbáltam támaszt találni a különbözô szerveknél(pl munkaközvetítöknél) amelyekrol tudtam érdekeltek lehetnek az ügyben és ahová mások is oda utasítgattak.
A válasz mindég az volt hogy az ötletem az jó, de azt nekem kell tovább vinni.
Az sem segítet amikor azt mondtam hogy mindenütt dicsérik. Csak azt nem mondták hogy a véleményeket papiron is igazolnom kellene, mert már biztos tudták - gondolom - hogy ilyen szervezet vagy az ehhez való lehetôség lehetség tulajdonképpen nincsen.
Ezért - még mindég naiv a dolgok menetében - visszamentem azokhoz akik dicsérték az ötletet és az igazolásukat kértem papírra vésve, az aláirásukkal együtt, hogy a véleményük megfogalmazása az írásban is meglegyen.
Azok akik ezelött bizonygatták hogy érdemes és jó innováció az ötletem, senki sem merte(?) azt aláirásával igazolni. Pedig legalább erre a támaszra lett volna szükségem. Ahhoz hogy tovább dolgozzak az ötlet megvalósításán.
Emiatt bedöglött a folytatás és az ötlet is.
Tehát mire lenne itt szügség? Azt hiszem itt elismert értékelőkre vagy valamifajta véleményezôkre volna szügség. Amelyek nemcsak beszélni tudnak, hanem amelyek felelöségük tudatában vállalni is akarják a véleményüket. A szavuk ugyanis keveset ér mert az ötletgazda nem tudja hogy komolyan vélekednek-e az ötletrôl vagy sem. Ezt a kezdô értékelést valahogy intézményesíteni kellene!
Éppen abban az idöben amikor arról olvastam egy hirdetésben -amiben arra buzdítottak - hogyha van valami ötletem - vagy akárkinek - elmehetünk egy találkozóra ahol lehetséges lesz töbekkel az - ezekben az ügyekben jártasokkal - megvitatni azt.
(- Munktell Science Park, Eskilstuna, rendezésében)
Mivel ötletes(?) ember vagyok elkezdtem gondolkodni és utánajárni a dolgoknak. - Mi itt a probléma? Mit lehet itt jobban?
Megtudtam hogy a munkanélküliség problémája már régebben is a napirenden volt. És sok pénz is lett befektetve az ügyben, hogy kivizsgálják azt. Ezért kerestem a vizsgálat lefolytatásárol való bemutatást és az eredményeit. Egy nagy csodálkozás követte a keresésemet, mert ezek a tulajdonképpen nyilvános iratok eltüntek(?). Csak egy rövid összefoglaláshoz jutottam. - Na jó, biztos nem sikerült a dolog!
- Egy rosz eredmény is lehet azonban egy jó eredmény, de ez most más kérdés. Tehát az elôzô megtörtént vizsgálatot nem tudtam tanulmányozni, ami hasznos lehetett volna a számomra.
Nekem tehát most valami új ötletet kellet kigondolni. Ennek az általam kigondolt szervezetnek/ötletnek az lett volna célja, hogy nemcsak a fiamnak, hanem sok másnak is elôsegítse a munká világához való bejutást..
Az ötlemet mindenütt pozitivan fogadták akik megismerték. És ara is buzdítottak hogy folytassam tovább az ügyet.
Igen ám, de most egy üzleti tervet kellet volna elkészítenem és már ahhoz is más kompetenciára lett volna szügségem. Ráadasul pénzem sem volt, és öregnek is éreztem magamat ahhoz hogy ezt egyedül folytassam.
Az ötlet/innovácio(?) ingyenes és hasznos is és megvan fogalmazva, de hogyan tovább? Az ötletnek több támaszra van szügdége.
Elöször is megpróbáltam támaszt találni a különbözô szerveknél(pl munkaközvetítöknél) amelyekrol tudtam érdekeltek lehetnek az ügyben és ahová mások is oda utasítgattak.
A válasz mindég az volt hogy az ötletem az jó, de azt nekem kell tovább vinni.
Az sem segítet amikor azt mondtam hogy mindenütt dicsérik. Csak azt nem mondták hogy a véleményeket papiron is igazolnom kellene, mert már biztos tudták - gondolom - hogy ilyen szervezet vagy az ehhez való lehetôség lehetség tulajdonképpen nincsen.
Ezért - még mindég naiv a dolgok menetében - visszamentem azokhoz akik dicsérték az ötletet és az igazolásukat kértem papírra vésve, az aláirásukkal együtt, hogy a véleményük megfogalmazása az írásban is meglegyen.
Azok akik ezelött bizonygatták hogy érdemes és jó innováció az ötletem, senki sem merte(?) azt aláirásával igazolni. Pedig legalább erre a támaszra lett volna szükségem. Ahhoz hogy tovább dolgozzak az ötlet megvalósításán.
Emiatt bedöglött a folytatás és az ötlet is.
Tehát mire lenne itt szügség? Azt hiszem itt elismert értékelőkre vagy valamifajta véleményezôkre volna szügség. Amelyek nemcsak beszélni tudnak, hanem amelyek felelöségük tudatában vállalni is akarják a véleményüket. A szavuk ugyanis keveset ér mert az ötletgazda nem tudja hogy komolyan vélekednek-e az ötletrôl vagy sem. Ezt a kezdô értékelést valahogy intézményesíteni kellene!
Megbízható ötlet értékelőkre volna itt szükség!
Inga kommentarer:
Skicka en kommentar