A hatalmaskodás technikája10-04

A hatalmaskodás célja - példa.

"A vérig sértő szavak alkalmasak arra, hogy az egyik fél megfélemlítsen, ellenőrzése alatt tartson, lelkileg megnyomorítson a másikat. Uralkodni akar a kapcsolaton és a partneren. A lelki bántalmazás eszközeivel többnyire a férfiak élnek.

 A gyakori megalázással az a céljuk, hogy aláássák partnerük önbecsülését, hogy elzárják családjától és barátaitól. A bántalmazó érzelmei szinte teljes megvonásával is kínozhatja és sakkban tarthatja áldozatát, vagy azzal, hogy csak éppen annyi kedvességet adagol, amennyi feltétlenül kell ahhoz, hogy az áldozat ne akarjon kilépni a kapcsolatból."  - www.kiskegyed.hu -


Normaképzés
Ez azt jelenti ha elfogadod hogy hatalmaskodjanak rajtad akkor akkor az egy jelzés is a hatalmaskodónak hogy ez így rendben is van. Ha elkezdenek heccelni/zaklatni és azt csak szótlanul hagyod, akkor képzôdik egy "normalis" elfogadott viszony közöttetek. Ha más is látja hogy te azt így elfogadod akkor a "más" is talán folytatni fogja rajtad.

De hát ez a kialakult helyzet senkinek sem az érdeke. Helyére kell billenteni - és ezt már a kezdetben - az egyensúlyt.

A fôkérdés tehát az, hogy hogyan stoppolni/"visszaütni", harag és sértettség élménye nélkül, a kialakulóban lévô folyamatot - mert így a legeredményesebb. (A harag ilyenkor az igazságtalanságot próbálja helyrehozni a sértôdés pedig a testi/lelki egézséget.)

Ekkor itt elôször is be kell tudni pillantani a hatalmaskodás technikájába - felismerni azt, egy bizonyos aktuális esetben -, amire Elaine is felhívja a figyelmünket hogy hamar tudatosuljon bennünk. Ô nem fedezett fel semmi újat tulajdonképpen, hanem csak megfigyelte és leírta - a könyvében - annak fajtáit amit látott/tapasztalt, azaz azt hogy hogyan is történik az, amikor valaki hatalmaskodik rajtunk. Ennek a folyamatát hozta a felszínre. És ez a belátás/tudatosulás a megoldás kezdete - mert úgye nem akarjuk táplálni a rossz érzéseinket és valakinek az áldozatává válni.

Tudni kell azonban ekkor azt, pl hogyha megsértôdünk akkor legtöbbször abból indulunk ki hogy ezt, a hatalmaskodó tudatosan cselekedte velünk. Pedig ez egy nagy tévedés lehet, ha ezt így tudjuk, mert ez nem így van a valóságban.

A vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a hatalmaskodók zöme ugyanis - mondja Elaine - nincsen a tudatában annak hogy hatalmat gyakorol (semmi rosszat nem lát abban amit/ahogyan csinálja). Egy a már régen betanult módon cselekszik, tehát nincs a tudatában annak sem amit elôidéz. Tehát nem tudatosan/akarattal teszi azt.

Aki ezt tudja és megérti annak ez segítség lehet, pl akkor amikor a sértetség érzése lép fel - könyebben tudja kezelni azt. Ilyenkor már a kezdetben sem gondol a legroszabbra hiszen tudja, hogy talán fölöslegesen izgatná fel magát, tehá nem ad teret a sértés érzésének - igy könyebb lesz megoldani a konfliktust. - Ha jót gondolsz valakirôl akkor ahhoz könyebb közeledni.

Az ilyen esetekben sokan azt gondolják hogy ezt lehetettlen (érzek amit érzek), pedig ez sem igaz. A választás lehetôsége ugyanis megvan az érzéseid felett is - persze erre nem sokan gondolnak. - "Rettnetesen bánt amit mondott" és kész, az ô hibája, nem? - ezt ne mond! A választás nálad van, a feltétele annak hogy ezt hogyis kezelheted. Mit tehetsz tehát?

Ilyenkor ugyanis nem kell legelôször a visszavágás/ellensértés módjára gondolni - "na majd én..." - csak nyugodtan el kell mondani csak azt ami/hogyan történt és az hogyan hatott rád. Mutasd fel mint egy tükörben hogy mi is az ami történt (se többet se kevesebbet) amit te észleltél, minden vádakozás nélkül. Ezt nem nehéz megtenni ha te is igazán úgy godolod, hogy biztos nem tudatos és ellenséges akaratú volt a "támadás"(?)/jelzés.
De ne hanyagold el ezt minnél elôbb szóba hozni, ha lehet már az elsô alkalomkor amikor megtörténik, mert minnél többet vársz annál nehezebb lesz felvetni a dolgot. A folyamatot idôben kell megállítani.


És gondoj arra is hogy neked is vannak hatalmaskodási technikáid amelyekrôl talán még te saját magad sem tudtál eddig. Na meg arra is hogy talán neked is vannak áldozataid a csúnya kummunikációd miatt..
És te sem gondoltad rosszúl, de hogyan érti/érzi azt a barátod, munkatársad stb azt amit mondtál. Mert ha volt mondanivalód akkor az, tudat alatt is talán, hatsó gondolatokkal vagy csak a rossz betanult modoroddal stb volt vegyitve. Mit jelzett az információn kívül a hangnemed, modorod, a tested jelzései, stb? Erre eddig nem gondoltál.
Ez a fajta szubtíl - néha alig észlelhetô - halmaskodás is egy hatalmasabb er erô mint gondolnánk - és eddig nem eléggé közismert - és amely sokszor megbetegíthet is.
Szükséges tehát leleplezni/tudatosítani ezeket a technikákat, hogy legalábbis kezelhetôek legyenek a számunkra. Azután persze csak a gyakorlat tesz minket mesterré.

Ma már az orvostudomány is felismerte pl a személyzet harmonikus együttmüködésének a fontosságát a betegek biztonsága szempontjából. Ezért kell a személyzetközötti konfliktusokat hamar egymásközt levezetni tudni.

"Fáj ha megvernek de a szó az megölhet."