A hatalmaskodás technikája10-7

"UTESLUTNINGSMETODEN"

A kirekesztés/kiközösítés technikája.


"Az újonnan érkezett, szemüveges kislányt az osztály első perctől kezdve kiközösíti. Sajnos a kirekesztés, a hatalmaskodás ma is gyakran előfordul a gyerekek között. Izgalmas és elgondolkodtató az a küzdelem, amit Évi, a főszereplő folytat, nem csak a Hajagos testvérek erőszakoskodása, hanem saját gyávasága ellen is." - Mi, szemüvegesek -

A hatalmaskodó nem azért teszi - ha tudatosan dolgozik is - hogy agyonüssön valakit, hanem hogy
zavarba hozzon, mentalisan rossz érzetet keltsen, hogy rosszul érezzed magdd és leértékelve, lekicsinyitve, nem közéjük tartozónak stb. Azzal, hogy kirekeszt, szerez magnák látszólagos felsöbbséget.

És ehhez az ilyen fajta fölény megteremtéséhez pedig nem sok szügséges. Ehhez elég csak az, hogy a hatalmaskodò nem csinál semmit, példaul akkor amikor észre sem vesz téged - pedig éppen ez teszi a bajt - ha tudatosan teszi -, pl egy társaságban.

Ekkor az a fajta érzés foghat el rajtad, hogy, mintha - mintha te nem is léteznél a társaságban - a teljes fölöslegeség érzete.

Máskor mellöznek egyszrûen, és ezt teszik gyakran a férfiak, különösen a nôkkel szemben, pl ha van ilyen  a társaságukban. Ehhez csak az kell hogy a társalgás közben nem néznek rá s akkor a nô hamarosan azt érzi hogy minhtha nem is létezne a számukra.

Ilyenképpen mellôzheti a többség a kisebbséget, a fönök az alattvalóját stb.

Biztos hogy voltál te is ilyen helyzetekben amikor nem szóltak hozzád. Ezek egy nagyon nehezen kezelhetô esetek - mert úgye nem történt semmi. De sokszor az is számit ami nem történik. Ha hárman vagytok és te csak az egyikre nézel a beszégetés közben az azt jelentheti hogy kirekesztetted a harmadikat.

Tehát ami nem történik annak is van jelentôsége és következménye is.

Az effajta kirekesztéseknek több fajtája létezik. Ez az egy egyszeri eset ami most velem történt éppen ezt ábrázolja... de sokszor megtörténik máshol  is.

Egy ismertetô elädáson voltam és feltettem itt egy kérdést is amit megvitattunk elég alaposan. Az elöadás végén az történt hogy az egyik hallgató ugyanazt a kérsést tette fel mintha a kérdés az övé lett volna. Ellopta tehát a kérdésemet és ezzel mintha saját maga valami újat hozott volna elô.
Ez csak egy - talán véletlen -. egyszeri eset volt de ha hasonlô felszólalások - mint egy visszhang - gyakran megismétlôdnek akkor már itt hatalmaskodásról is lehet szó.

Egy vizsgálat